Asseco Magyarország

Interjú Dr. Richter Katalinnal, a Szent Borbála Kórház főgyógyszerészével

„Klaviatúra kontra tabletta – érzelmek és szakmai érvek”

Az automatizált, betegre szóló gyógyszerosztási rendszer megvalósítását és ezek módszertani fejlesztését kiemelt célként kezeli a gyógyszerelés-biztonság növelése érdekében a tatabányai Szent Borbála Kórház főgyógyszerésze. Dr. Richter Katalinnal gyógyszerelési hibákról, változtatásmenedzsmentről, szakmai elkötelezettségről és arról beszélgettünk, mit vár el egy medikai rendszer szállítójától egy elhivatott szakember.

A fekvőbeteg-ellátás során mennyire gyakoriak a gyógyszereléssel kapcsolatos tévesztések, tévedések?

• A hibák számára vonatkozóan meglehetősen kevés nemzetközi tudományos igényű vizsgálat áll rendelkezésünkre, így a gyógyszerelési rendszer megváltoztatása előtt a saját kórházunkban egy átfogó felmérést, elemzést végeztünk. Az eredmény nagyon elgondolkodtató volt. Az adatgyűjtést hat osztályon három gyógyszerész kollégám végezte, azt ellenőriztük, hogy a betegeknek megfelelő gyógyszert/hatóanyagot írt-e fel az orvos, megfelelő volt-e gyógyszerforma választás, jó volt-e az adagolás, illetve az elrendelt kezelés időtartama. A vizsgált 2881 betegből 244 betegnél összesen 267 gyógyszerelési hibát rögzítettünk. A betegek 9%-ánál észleletünk valamilyen eltérést, a krónikus osztályokon, ahol a betegek az átlagosnál több készítményt szednek, a tévesztés kiugró volt (28%), az aktív osztályokon kisebb 7-9% körül volt a feltárt hibák száma. A gyógyszerosztásnál a páciensek 47%-ában fordult elő eltérés az előírt terápiához képest, ami a kiosztott tabletták számára vetítve mintegy 10%-os tévesztést jelent. Ez kellő alapot szolgáltatott a változtatásra.

Gondolom, hogy a hibák jelzése okozott némi feszültséget házon belül.

• A hibák a betegellátás bármely fázisában – a terápia elrendelésekor, vagy a gyógyszerek kiosztásakor, beadásakor, illetve a már elrendelt kezelés további ideje alatt is – előfordulhatnak. Szerencsére zömében nem az Ön által feltételezett reakcióval találkoztunk. A tévesztéseket minden esetben jeleztük a kezelőorvosoknak, a szakmai javaslatainkat zömében elfogadták, az esetek 76%-ban végre is hajtották az általunk javasolt módosításokat – szerintem ez nagyon jó arány. Igaz, az átállás nem ment mindig könnyen, ám én alapvetően elégedett vagyok, a nehézségek ellenére is mondhatom, rosszabbra számítottam. Természetesen még ma is akadnak problémák. A folyamatok digitalizációjából adódó feladatok mindenképpen plusz terhet, feladatot rónak a kollégákra. Van, aki azt mondja, hogy ő jobban szereti a gyógyszert nyomkodni, mint a klaviatúrát – ilyen esetekben igyekszünk szakmai érvekkel, a betegek által nyert előnyökkel érvelni.

Gondolom, a felmérés után az úgynevezett unit dose rendszerre való áttérés és a gyógyszerautomata beszerzésének indokoltsága megkérdőjelezhetetlen volt.

• Igen, úgy érzem erre mindenképpen szükség volt ahhoz, hogy a kórház valamennyi egységét érintő változtatást el tudjuk fogadtatni házon belül. Áttértünk az automatizált, egyedi gyógyszerelésre – megszűnt az osztályokon történő gyógyszerkiosztás, a gyógyszerautomata minden beteg gyógyszeradagját vonalkód és gravimetrikus ellenőrzés mellett állítja össze. Naponta betegnévre szólóan osztjuk ki a gyógyszereket az osztályokra. A betegellátás során az orvosok, nővérek elektronikusan rögzítik a MedWorkS rendszerbe a gyógyszeres terápia adatait, a gyógyszerelést végző szoftver a medikai rendszerből kapja az információkat az automata által végzett gyógyszerosztáshoz. Az automata optikailag is ellenőrzi a kiosztott tasakokat a gyógyszereket formájuk alapján beazonosítva, valamint fotódokumentációt is készít a csomagokról, ami ily módon a rendszerben visszakereshető. A kis tasakokra a gép rányomtatja az ellátó osztály nevét, a beteg azonosító adatait, a gyógyszerek gyári nevét, hatáserősségét, hatóanyagát, morfológiai adatait és a mennyiségét. Minden egyes zacskón egy egyedi azonosító (data mátrix) kód is szerepel. Az ampullák, szirupok, infúziók, tápszerek még nem részei az automatizált folyamatnak, ezekre egyelőre csak a beteg azonosító címke kerül fel, ám ezen is módosítani szeretnénk.

Mennyi idő volt az átállásra?

• A finanszírozáshoz szükséges pályázatot 2017 novemberében adtuk be, az automatát 2018 májusában telepítették, akkor kezdtünk el dolgozni vele, augusztusra az intézmény két telephelyén, összesen 15 fekvőbeteg osztályon, közel 600 ágyon valósult meg az automatizált, egyedi gyógyszerelés. Erőltetett menet volt, kizárólag a kollégák és az Asseco Magyarország munkatársainak elkötelezett hozzáállása tette lehetővé, hogy ilyen rövid idő – kevesebb mint egy év – alatt elindulhasson a rendszer.

Milyen feltételeknek kellett megvalósulniuk ahhoz, hogy ez az új rendszer működhessen?

• Alapvető kritérium volt, hogy minden gyógyszereléssel kapcsolatos utasítást a medikai rendszerbe rögzítsenek az orvosok, az Asseco Magyarország fejlesztői pedig megteremtették annak a lehetőséget, hogy az információk automatikusan átkerüljenek az intézeti gyógyszerelést koordináló PharmaGlobe modulba, ehhez illesztettük az automatát. Mára a gyógyszerelés folyamatának minden lépése alaposan átgondolt, minőségbiztosított, dokumentált és ellenőrzött. A folyamathoz nélkülözhetetlen a páciensek „digitális nyomon követhetősége” is, szerencsére a MedWorkS medikai szoftver alkalmas arra, hogy a pacienseket egy vonalkód segítségével azonosítsa. Ezáltal a gyógyítás különféle folyamatai során is, így például a gyógyszeres terápiák elrendelésekor, módosításakor, a gyógyszerek beadásakor is csökken a tévedés esélye.
  A gyógyszerészek a rendszerben látják, hogy az orvos milyen gyógyszert, mekkora adagban, milyen gyakorisággal, rendelt el, láthatják a különböző vizsgálatok paramétereit és az alapján ellenőrizhetik az adagolásokat is, és rendelkezésünkre áll egy interakcióra figyelmeztető funkció is. A vonalkódos betegazonosítás alkalmazásával jó néhány adminisztrációs folyamat egyszerűsödik és felgyorsul. Ma már nem csak maga az egyéni gyógyszeradagok összekészítésének folyamata automatizált, ellenőrzött és dokumentált, hanem a kiosztás is.  A beteg karszalagján lévő QR kód és a tasakon lévő mátrix kód összeolvasásával ellenőrizhetjük és rögzíthetjük a MedWorkS-ben a gyógyszerek tényleges beadást. Ezzel garantálható, hogy biztos az a beteg kapja meg a gyógyszert, akinek előírták azt, ahogy az is, hogy a megfelelő adagban, megfelelő időközzel jusson hozzá a számára szükséges készítményhez.
  A folyamatoptimalizáció nyomán részben kivédhetővé válhatnak bizonyos papír alapú adminisztrációból származó hibák is, melyek – a felmérésünk szerint – igen gyakoriak voltak. Így például a nővérek sokszor tévedtek az új lázlapok megírásakor, másolásakor, ekkor esetenként lemaradt a gyógyszer, vagy olyan készítmény adtak be ismét, melyet korábban már leállítottak. De előfordult az is, hogy eltérő hatású, de hasonló elnevezésű készítményeket kevertek össze. Azt mindenképpen tudni kell, hogy a gyógyszerosztás magas rizikójú folyamat mind betegbiztonsági, mind pedig gyógyszerbiztonsági szempontból. Nagy figyelmet, jelentős gyógyszerismeretet igénylő, monoton munka. Korábban kockázatot jelentett, hogy a gyógyszerosztás folyamán a nővért elhívták az orvosok, megzavarták a betegek. A folyamat megszakad, ez pedig bizonyítottan növeli a tévedés esélyét, a hibák bekövetkezésének valószínűségét. Elég sokféle gyógyszer van, sok hasonló nevű, hasonló csomagolású – ez gyakorta okoz problémát. Ezeket a nehezítő tényezőket az automata kiválóan tudja kivédeni és mondhatjuk, hogy szinte hiba nélkül végezi a gyógyszerosztást.

 Ennek a szisztémának a bevezetésre plusz erőforrást igényel az intézeti gyógyszertár részéről is?

• Igen, de ha konkrét számra kíváncsi, akkor egy kicsit bajban vagyok, mert egyszerre több fejlesztését zajlott és azok is plusz humán erőforrást igényeltek. Így például elindult a betegágy melletti gyógyszerészeti tanácsadás is, ami azt jelenti, hogy a gyógyszerészek részt vesznek az osztály munkájában, jelen vannak a viziteken, a gyógyszeres terápiát nem csak elektronikusan, hanem a helyszínen és ellenőrzik; konzultálnak az orvossal és a beteggel is, ha szükséges. Hozzávetőleg naponta két gyógyszerész és két asszisztens támogatja az automata gyógyszerosztási feladatait, de ahhoz, hogy a gyógyszeres terápiákat is ellenőrizni tudjuk, ahhoz ennél több gyógyszerész kell.

Amikor belevág egy ilyen munkába azt meg tudja becsülni, hogy az ezzel járó szoftverfejlesztés feladatok mennyi munkát adnak majd Önöknek? Mit vár el egy medikai rendszer szállítótól?

• Számomra legfontosabb, hogy a folyamatok a szakmai elvárások mentén épüljenek fel, de legalább annyira döntő az is, hogy egy informatikai rendszer felhasználóbarát legyen. Az intézeten belül nagyon különböző képességekkel és informatikai tudással rendelkezünk. Örök probléma, hogy aki a szakmához ért az nem feltétlenül rendelkezik informatikai vénával, az informatikusok és fejlesztők pedig nem feltétlenül értik a szakmai problémákat mélységében. Én azt gondolom, hogy határidők szorítása mindenkit rákényszerített arra, hogy picit a másiknak a dobozába is belepillantson. A konstruktív együttműködés mindenki részéről igényelt kompromisszumot. A legfontosabb dolgokat azonban sikerült megoldani, az Asseco Magyarország munkatársaival kiváló az együttműködés, a bizonytalanabb kérdéseknél mindig megállunk, meghagyjuk a fejlesztés és/vagy a változtatás későbbi lehetőségét.

A betegbiztonsági szempontokon túl bizonyára gazdasági előny is származik ebből a jól kontrolálható rendszerből.

• Az új rendszer bevezetéséről elsősorban szakmai szempontok alapján döntöttünk, a betegbiztonság állt a fókuszban. Kétségtelen tény, hogy a kórház vezetői gazdasági okokat is mérlegeltek, megtakarítást reméltek az egyedi gyógyszerelés bevezetésétől. Azt gondolom, ahhoz, hogy valós képet lássunk az elmúlt időszak még rövid, ám az tény, hogy az osztályos gyógyszerkészletek minimalizálhatók és párhuzamos raktározásból eredő veszteségek is kiküszöbölhetők. A centralizált, automatizált gyógyszerosztás bevezetése az ellátási folyamatok valamennyi szereplőjének munkájára hatással volt, nővérek megszabadultak egy-egy munkafolyamattól, például nem kell gyógyszerkészletezéssel foglalkozniuk, és lényegesen kevesebb lett a gyógyszerosztásra fordított idő, ami korábban 2-3 órát is igénybe vett. Az orvosok szoftveres támogatást kaptak a terápiák elrendeléséhez, lehetőségük nyílt ezeket az intézményi gyógyszerészekkel egyeztetni. A gyógyszerelési hibák elkerülésével nem kell a beteget a további szövődményekkel ápolni, kezelni, javult a betegbiztonság és ezzel nő a terápiák eredményessége.

Hogyan tovább? Hová szeretne eljutni, mikor lenne elégedett?

• A legfontosabb cél a papírmentes adminisztráció elérése, a kézi dokumentáció megszűntetése lenne. Ám ennek van számos feltétele van még, az egyik legfontosabb a felhasználóbarát felület. Arra kell törekedni, hogy minél egyszerűbb és minél könnyebben kezelhető legyen a betegellátás folyamatát támogató digitális felület. Jó lenne, ha osztályonként nem csak egy két ember értene hozzá. Az is sokat segítene, ha minden információ elérhető és rögzíthető lenne a betegek ágya mellett, de haladunk, ezzel kapcsolatban már két osztályon használunk mobil eszközöket. Mi itt, a Szent Borbála Kórházban úgy döntöttünk, előre menekülünk – melyhez innovatív lelkes fiatal csapatunk van és az intézmény vezetői is elkötelezettek a változás, változtatás mellett. Az Asseco Magyarország szakértői hozzáértő módon, segítenek minket. Ez az alkalom talán kiváló lehetőség arra is, hogy elismeréssel szóljak munkájukról, Dobi László termék menedzser által vezetett csapat hatékony, jól lehet velük együtt dolgozni. Lacival nagyon sokat kooperáltunk, az ő segítsége nélkül egészen biztosan nem tartanánk ott, ahol most vagyunk!

„Szakmailag elkötelezett és motivált kollégákat nyertünk!” A betegbiztonsági fejlesztéseket a Szent Borbála Kórház ápolási igazgatója koordinálta házon belül.  Kecskeméti Csilla egészségügyi diplomával, közgazdász végzettséggel és projektvezetői képesítéssel is rendelkezik – így számára nem okozott nehézséget a folyamat irányítása. „Alaposan előkészítettük a projekteket, a változtatásunk lehetséges következményeit megvizsgáltuk munkavállalói és betegbiztonság oldalról is, elemeztük a beruházásaink várható szakmai és gazdasági vetületeit is. Egy közérthetően megfogalmazott, az előnyök hangsúlyozásán alapuló racionális tervel álltunk a dolgozóink elé” – mondja, mikor fejlesztések lebonyolításáról kérdezzük. Az intézmény felsővezetőinek támogatása sokat jelentett számunkra, velük együtt és az intézet főgyógyszerészével minden egyes kórházi osztályt felkerestünk. Az adott részleg számára nyerhető pozitív eredményekre fókuszáltunk, azokat hangsúlyoztuk. A gyógyszerfelhasználás hibáit feltáró alapos vizsgálatunk sokat segített, még ha néha-néha kellemetlen érzést is okozott, a számok, tények láttán, hallatán megdöbbentek a kollégáink.  Ez mindenképp segített abban, hogy az orvosok, nővérek partnereink legyenek, támogassák az általunk kezdeményezett folyamatokat. A személyes találkozókba fektetett energia megtérült, nem ellenségeket szereztünk házon belül, hanem szakmailag elkötelezett és motivált kollégákat nyertünk!